Azonos nevű házaspárok és gyermekeik egy településen

Az egy településhez kötődő családok esetében nem ritka, hogy közel azonos korú emberek élnek ugyanazzal a névvel. A régen gyakori nagy gyermekszám és az alig néhány használatban lévő keresztnév következtében közeli és távoli 

unokatestvérek viselték ugyanazt a nevet

Elsőre azt gondoljuk, sebaj, a gyermekek születési anyakönyvében a szülők neve, a kutatott személy házassági és halotti anyakönyvében a házastárs neve a helyes útra terel bennünket a kutatásban. 

De mi van akkor, ha nem csak sok azonos nevű és hasonló korú ember élt egy településen, hanem történetesen ők össze is házasodtak egymással? Ugyan, hiszen a házassági anyakönyv tartalmazza a szülők nevét, így meg tudjuk különböztetni őket. És ha mégsem? A 19. század anyakönyvei sok esetben igencsak szűkszavúak. Mutatok egy példát:

1845.01.10-én Tamási János (22) feleségül veszi Tamási Rozáliát (21)

1847.11.08-án Tamási János (23) feleségül veszi Tamási Rozáliát (22)

Ennyi a párra vonatkozó adatunk, se pontos születési dátum, se szülők neve. Ilyen esetben meg kell vizsgálnunk, 

hány Tamási János és hány Tamási Rozália született

 az 1820-as években, kiírogatni a pontos születési dátumokat, és a szülők neveit. Jó esetben, ha találunk 4 Tamási Jánost és 3 Tamási Rozáliát, akkor különböző keresztnevű volt az ő édesapjuk.

Miért fontos ez? A nagyfokú csecsemő- és gyermekhalandóság miatt 

érdemes lehet átnézni a születésektől a házasságig a halotti anyakönyveket

, melyek szűkíthetik a szóba jöhető vőlegények és menyasszonyok körét. De végül nem mindig marad csupán 1-1 nevünk. Sajnos sokszor a halotti anyakönyvek csak az apa nevét tüntették fel, pl. elhunyt Tamási György János nevű fiacskája 1 évesen. Az anya kilétét ilyenkor homály fedi. 

Megoldást jelenthet, ha már a vizsgált korszakban 

 használtak, és ezeket az anyakönyvekben is rögzítették. 

Például a fent említett B. Tamási János feleségül veszi S. Tamási Rozáliát, valamint M. Tamási János feleségül veszi P. Tamási Rozáliát. De a ragadványnév rövidítésének használata sem volt következetes, sok esetben elhagyták. 

A házastársak beazonosításában segítséget nyújthat az is, ha legalább az egyik, vagy mindkét fél 

az állami anyakönyvezés bevezetése (1895.10.01.) után

 hunyt el. Hogy miért? Mert ezek az anyakönyvek már sokkal részletesebbek, és feltüntetik bennük a szülők nevét - remélhetőleg helyesen. Sőt, ezekben már az elhalálozás bejelentőjének neve is megjelenik, kezdetben a rokoni kapcsolat megjelölésével (pl. a bejelentő az elhunytnak leánya/veje stb. volt).

Hogyan különböztethetjük meg két azonos nevű házaspár gyermekeit?

Jelenlegi kutatásomban úgy tűnik, sokkal nagyobb szerencsém van, mint a saját családom egyik ágának kutatása esetében, akiknél szintén felmerül a két azonos nevű házaspár problematikája. 

A keresztszülők következetes meghívása lehet a segítségünkre.

 Mivel a családfakutatásban alulról “építkezünk” felfelé, az egyenes ági ős - aki az egyik gyermek - keresztszüleinek nevét érdemes megjegyezni. 

Például az egyik házaspár, Tamási János és Tamási Rozália minden gyermeke esetében Morvai Pált és Morvai Pálnét kérte fel a keresztszülőségre, a másik pár, Tamási János és Tamási Rozália pedig Tóth Józsefet és Tóth Józsefnét. 

(A saját családomnak a problémában érintett ágánál sajnos minden gyermeknek más keresztszülőt választottak, így nem sikerült megkülönböztetni a másik házaspár gyermekeitől az én egyenes ági felmenőm testvéreit.)

Van olyan eset is, amikor valamelyik gyermeknél a szülők ragadványnevének rövidítését feltüntették az anyakönyvben, de - mint említettem -, nem következetesen mindegyiknél. A születési bejegyzésben található 

mindig, tapasztalataim szerint ugyanis sokszor testvéreknél sem ugyanaz szerepel - vagy költözés vagy elírás miatt. 

Sok szerencsét kívánok mindenkinek, aki hasonló kutatási nehézségekkel találkozik! 

Az egy településhez kötődő családok esetében nem ritka, hogy közel azonos korú emberek élnek ugyanazzal a névvel. 

10 tény őseinkről, amiket az anyakönyvek rejtenek

A családfakutatás alapvető forrásai az anyakönyvek, melyek számtalan információt őriztek meg felmenőinkről. Segítségükkel betekintést nyerhetünk családunk életébe, dokumentálják őseink örömeit és bánatait. 

Nézzük meg közelebbről, milyen adatokat tartalmazhatnak:

Az emberek többsége nagyszülőkig, esetleg dédszülőkig tudja megnevezni felmenőit. A szerencsésebbek a 16 ükszülőből néhány nevére még emlékezhetnek. 

Amint találunk egy halotti vagy házassági anyakönyvet, ami biztosan valamelyik felmenőnkhöz tartozik - a beazonosításban általában a házastárs neve segít  -, megismerhetjük a szülei nevét. És jó esetben ezzel tovább is tudunk menni a családfakutatásban. 

A vezetéknév írásánál rugalmasnak kell lennünk. Ha stimmel a lakóhely, a házastárs neve, az életkor, a születési hely és dátum, elfogadhatjuk a találatot kis elírás esetén is (pl. Horváth/Horvát, Ress/Resch). Ezt persze mindig alaposan kell mérlegelnünk. 

Legtöbbször tisztában vagyunk közeli felmenőink vallásával, de a családfa ágain felfelé haladva érhetnek minket meglepetések. 

3. Ősünk lakó- és származási helye (esetenként pontos lakcíme)

Azt természetesen jobban fel tudjuk idézni, hogy hol laktak a nagyszüleink vagy a dédszülők. Viszont a származási hely könnyen kikophat a családi emlékezetből. Pedig születési anyakönyvet csak ennek tudatában lehet keresni.


4. Ősünk életeseményeinek pontos dátuma

Születési, házasság, halál - a családfakutatás alapvetően ezekre az adatokra épül. A pontos dátumokat a legkönnyebb elfelejteni, ezekre is az anyakönyvekben találhatunk választ. 

Az időben közel álló anyakönyvekben általában fel van tüntetve a foglalkozás. A régebbiekben gyakran csak a felmenőnk jogállása szerepel: nemes/nem nemes, közrendű, plebejus stb. 

Nagyon fontos lehet a további kutatás szempontjából, hogy mi a felmenőnk családi állapota. Ha például a halotti anyakönyvben felmenőnk özvegy, a házastárs halálát a korábbi években kell keresnünk. Ha felmenőnk házas/férjes, tovább kell lapoznunk az anyakönyvet, hogy felleljük a házastársra vonatkozó bejegyzést. 

7. Ősünk szüleire vonatkozó információ (élő vagy “néhai”)

A házassági és halotti anyakönyvekben sokszor a szülőkre vonatkozóan is kaphatunk információkat. Megismerhetjük belőlük, hogy élnek-e még vagy “néhai”-ak. Az 1895 és 1907 között vezetett anyakönyvekben a szülők vallását, lakó- és születési helyét, foglalkozását is feljegyezték. 

8. Keresztszülők, házassági tanúk, a bejelentő neve

A keresztelési/születési anyakönyvek tartalmazzák a keresztszülők nevét és jogállását, a házassági anyakönyvek a tanúk nevét és jogállását (esetenként lakcímét), a halotti anyakönyvek az elhalálozás bejelentőjének nevét. Ezek is segítséget nyújthatnak a további kutatásban. 

A halotti anyakönyvekben külön rubrikába írták fel az elhalálozás okát (betegség neve/baleset/gyilkosság/öngyilkosság). Van, hogy részletesen taglalják a halál körülményeit.

Az utólagos bejegyzések/megjegyzések rovatban rögzíthettek halálozási dátumot, válást, névváltoztatás vagy felekezetváltás tényét.

A családfakutatás alapvető forrásai az anyakönyvek, melyek számtalan információt őriztek meg felmenőinkről. Segítségükkel betekintést nyerhetünk családunk életébe, dokumentálják őseink örömeit és bánatait. 

Nézzen alaposan a fiók mélyére, első körben annál, akiről tudja, hogy sok mindent félretesz! Szülei vagy nagyszülei biztosan rengeteg emléket őriznek a múltból.

Emlék bármiből lehet. A legfontosabbak azok, amik valamilyen életeseményt örökítenek meg. Nem csak a születési, házassági és halotti anyakönyvekre gondolok (bár kétségkívül ezek a leghitelesebb források), jó kiindulópont lehet még:

Az otthoni felmérés tulajdonképpen nyomozás. Ha kevés információval rendelkezünk, támaszkodhatunk oldalági rokonok tudására. Lépjünk kapcsolatba Velük! Bízzunk az emberi emlékezetben, hihetetlen dolgokat tudunk felidézni!



Otthoni felmérés - Mit jelent ez?

Magyar történelmi fogalomtár. Szerkesztette: Bán Péter. I-II. kötet. Gondolat, Budapest, 1989.

Történelmi alapfogalmak: Nemes

(I. kötet, 31-33. p., II. kötet, 221-222. p.)

Magyar történelmi fogalomtár. Szerkesztette: Bán Péter. I-II. kötet. Gondolat,  Budapest, 1989.

kutatásmódszertan

Azonos nevű házaspárok és gyermekeik egy településen

családtörténet

10 tény őseinkről, amiket az anyakönyvek rejtenek

családfa

Otthoni felmérés - Mit jelent ez?

történelem

Történelmi alapfogalmak: Nemes

történelem

Történelmi alapfogalmak: jobbágy